Hogyan működik az emberi szem: felépítése és részei
A szem átmérője mindössze kb. 24 milliméter, mégis több réteget, lencsét, izmokat és ideget rejt. Mindegyiknek pontosan együtt kell működnie ahhoz, hogy élesen lásson. Ha érti, miből áll a szem, könnyebben megérti, miért lát homályosan, mit mér az optometrista a látásvizsgálaton, és hogyan javasol szemüveget a mért dioptriák alapján.

Hogyan lát a szem – röviden
A fény áthalad a szaruhártyán, amely a legjobban megtöri. Ezután a pupillán – a szivárványhártya nyílásán – és a szemlencsén halad át, amely élesre állítja a képet attól függően, hogy távolra vagy közelre néz. Az átlátszó üvegtesten át az ideghártyára jut, ahol a fény idegi jellé alakul. Ezt a látóideg vezeti az agyba, és csak az agy rakja össze belőle a képet, amelyet „lát”.
Ha a fény nem pontosan az ideghártyára fókuszálódik, homályosan lát. A dioptriás szemüveglencse segít, hogy a fény a megfelelő helyen fókuszálódjon. Attól függően, milyen hiba van a szemben, más típusú lencsét használunk:
- Rövidlátás (rosszul lát távolra) – szóró lencse korrigálja, mínusz dioptriás lencse.
- Távollátás (a szem erőlködik, főleg közelre) – gyűjtőlencse korrigálja, plusz dioptriás lencse.
- Asztigmia (a kép elmosódott és torz) – cilindrikus lencse korrigálja, amely az egyik irányban erősebben töri a fényt, mint a másikban.
- Időskori távollátás (40 év felett rosszabbul lát közelre) – megoldás az olvasószemüveg, a progresszív lencse (multifokális lencse) vagy az office lencse.
Az animációban váltogathatja, hogyan halad át a fény az egészséges, a rövidlátó és a távollátó szemen, és mit tesz vele a szemüveglencse.
A szem elülső része
A szem elülső része fogadja a fényt és befelé irányítja. Ide tartozik a szaruhártya, a kötőhártya, az elülső szemcsarnok, a szivárványhártya és a pupilla.
Szaruhártya (lat. cornea)
Átlátszó, domború réteg a szem legelején, a szem egyfajta ablaka. A szem összes része közül ez töri meg leginkább a fényt – körülbelül kétharmad részben.
Ha a szaruhártya nem egyenletesen görbült, asztigmia alakul ki. A kép ilyenkor távolra és közelre is elmosódott, és az egyik irányú vonalakat élesebben látja, mint a másikat. A szaruhártyán helyezkednek el a kontaktlencsék is.

Kötőhártya (lat. tunica conjunctiva)
Vékony, átlátszó hártya, amely a szemfehérjét és a szemhéjak belső oldalát borítja. Védi a szemet, és segít nedvesen tartani.
Ha irritálódik vagy begyullad, a szem bevörösödik, viszket vagy könnyezik – ezt kötőhártya-gyulladásnak nevezzük.

Elülső szemcsarnok (lat. camera anterior bulbi)
Kis tér a szaruhártya és a szivárványhártya között. Átlátszó folyadék tölti ki – a csarnokvíz, amely a szem elülső részét táplálja.
A folyadék folyamatosan termelődik és egyúttal el is folyik. Ezek egyensúlya határozza meg a szemnyomást. Ha a folyadék nem folyik el megfelelően, a nyomás emelkedik, és károsíthatja a látóideget.

Szivárványhártya (lat. iris)
A szem színes része. Valójában izom, amely a középső nyílás – a pupilla – méretét változtatja.
Miért különböző a szemszínünk? A színt a szivárványhártyában lévő melanin pigment mennyisége határozza meg. A barna szemben sok van belőle. A kék szemben kevés, és kék pigment valójában egyáltalán nincs benne – a kék színt a fény szóródása hozza létre a szivárványhártyában, hasonlóan az ég kék színéhez. A zöld és szürke szem valahol a kettő között van.

Az albinizmussal élők szervezetében nagyon kevés vagy semmi melanin sincs, a szivárványhártyában sem. Ezért a szivárványhártya szinte áttetsző, világoskéktől szürkéig terjedő színű. Bizonyos megvilágításnál vagy vakus fotón a szem akár vöröses vagy lilás is lehet – az áttetsző szivárványhártyán átdereng az erekkel teli ideghártyáról visszavert fény. Mivel a szivárványhártya nem tud jól árnyékolni, a szemük nagyon fényérzékeny. Gyakran gyengébb a látásélességük is, mert melanin nélkül az ideghártya sem fejlődik ki teljesen az éleslátás helyén.
Pupilla (lat. pupilla)
A szivárványhártya közepén lévő fekete nyílás, amelyen a fény a szembe jut. Azért fekete, mert a bejutó fény szinte soha nem jön vissza.
Miért szűkül és tágul a pupilla? Úgy működik, mint a fényképezőgép rekesze, és reflex irányítja – magától történik, akaratunktól függetlenül. Erős fényben összeszűkül, hogy megóvja az ideghártyát a vakítástól, és élesebb legyen a kép. Félhomályban kitágul, hogy minél több fény jusson a szembe. A pupilla közelre nézéskor is szűkül.

A szemlencse és az élesre állítás
A szemlencsének köszönhetően távolra és közelre is élesen lát. Az élesre állításkor egy apró izommal és finom rostokkal működik együtt.
Szemlencse (lat. lens)
Átlátszó, rugalmas test a pupilla mögött. Képes alakot változtatni – laposabbá vagy domborúbbá válni –, és így a szemet távolról közelre állítani. Ezt a képességet akkomodációnak nevezzük.
Ha a szemlencse az életkorral elhomályosodik, szürkehályog alakul ki.

Sugártest (lat. corpus ciliare)
Izomgyűrű a szemlencse körül. Ha az izom összehúzódik, a lencse domborúbbá válik, és a szem közelre fókuszál. Ha elernyed, a lencse ellaposodik, és a szem távolra lát.
A sugártest termeli azt a folyadékot is, amely a szem elülső részét táplálja.

A szemlencse függesztőrostjai (lat. zonula ciliaris)
Több száz finom rost, amelyeken a lencse mintha rugókon függne. Ezek viszik át rá a sugárizom húzását – amikor elernyednek, a lencse domborúbbá válik.

Hogy mindez hogyan működik, nézze meg az animációban:
Az életkorral a szemlencse megkeményedik és elveszíti rugalmasságát. 40–45 éves kor körül a legtöbben észreveszik, hogy olvasáskor távolabb kell tartaniuk a telefont vagy az újságot. Ez az időskori távollátás – a szem természetes öregedése, nem betegség. Megoldás az olvasószemüveg, a számítógépes munkához való office lencse, vagy a progresszív (multifokális) lencse, amely egy lencsében egyesíti a távoli és közeli látást.
A szem hátsó része
A szem hátsó részében lesz a fényből kép. A fény áthalad az üvegtesten, az ideghártyára esik, és a látóideg jelként az agyba vezeti.
Üvegtest (lat. corpus vitreum)
Átlátszó, kocsonyás anyag, amely a szem nagy részét kitölti és megtartja gömb alakját. A fény akadálytalanul halad át rajta az ideghártyáig.
Az életkorral az üvegtest fokozatosan elfolyósodik. Ilyenkor „úszó homályokat” vagy pókhálószerű képleteket vehet észre, amelyek mozognak a látótérben. Többnyire ártalmatlanok. Ha azonban hirtelen sok új úszó homály vagy fényvillanás jelenik meg, még aznap menjen szemorvoshoz.

Ideghártya (lat. retina)
Idegsejtekből álló vékony réteg, amely belülről béleli a szemet. Úgy működik, mint a fényképezőgép érzékelője – a fényt idegi jellé alakítja.
Kétféle sejtje van: a pálcikák, amelyeknek köszönhetően félhomályban látunk, és a csapok, amelyek az éles és színes látást biztosítják.

Pálcikák és csapok – kétféle „érzékelő” az ideghártyában (lat. bacilli et coni)
Az ideghártya kétféle fényérzékeny sejtet tartalmaz. Mindegyik más feladatot lát el.
Pálcikák – látás félhomályban
- Körülbelül 120 millió van belőlük.
- Nagyon érzékenyek, kevés fény is elég nekik – nekik köszönhetően lát éjszaka.
- Nem különböztetik meg a színeket, csak a szürke árnyalatait látják.
- Főleg az ideghártya szélén vannak, a mozgást és a perifériás látást érzékelik.
Csapok – színek és élesség
- Körülbelül 6 millió van belőlük.
- Több fényre van szükségük, főleg nappal működnek.
- Háromféle van belőlük – a vörös, zöld és kék színre. Ezek kombinációjával látja az összes színt.
- A legtöbb a sárgafoltban van, ezért azzal lát a legélesebben.
- „Éjjel minden tehén fekete” – ez igaz. Gyenge fényben csak a pálcikák működnek, és azok nem látnak színeket.
- Egy halvány csillagot az éjszakai égen jobban lát, ha nem közvetlenül rá néz, hanem kicsit mellé. A fénye ilyenkor az ideghártya szélén lévő pálcikákra esik.
- Ha világosból sötétbe lép, a szemnek akár 20–30 percre is szüksége van az alkalmazkodáshoz. A pálcikáknak „fel kell töltődniük”.
- Színtévesztés akkor alakul ki, ha valamelyik csaptípus hiányzik vagy nem működik megfelelően. Leggyakrabban a vörös és a zöld összetévesztéséről van szó, és sokkal több férfit érint, mint nőt.
Sárgafolt (makula) (lat. macula lutea)
Kis terület az ideghártya közepén, ahol a legtöbb csap található. Ez a legélesebb látás helye – ennek köszönhetően olvas, ismer fel arcokat és lát részleteket.
Ha a sárgafolt károsodik, például makuladegeneráció esetén, az ember éppen a kép közepén nem lát élesen.

Látóidegfő (vakfolt) (lat. discus nervi optici)
Az a hely, ahol a látóideg kilép az ideghártyából. Itt nincsenek fényérzékeny sejtek, ezért a szem ezen a ponton semmit sem lát. Általában nem veszi észre – az agy kitölti a hiányt, a másik szem pedig lefedi.

Látóideg (lat. nervus opticus)
Egyfajta „kábel”, amely több mint egymillió idegrostból áll, és az ideghártyától az agyba vezeti a jelet. Csak az agy rakja össze belőle a látott képet.
A látóideg károsodása visszafordíthatatlan. Ezért esik annyi szó a zöldhályog megelőzéséről, amely fokozatosan pusztítja az ideget.

A szem burkai és mozgása
A szemet három réteg védi és táplálja, és hat izom mozgatja.
Ínhártya (szemfehérje) (lat. sclera)
Szilárd fehér burok, amely védi a szemet és megtartja alakját. Ez a szem fehér része, amelyet a tükörben lát. Elöl folyamatosan megy át az átlátszó szaruhártyába.

Érhártya (lat. choroidea)
Vékony, erekben gazdag réteg az ínhártya és az ideghártya között. Oxigént és tápanyagokat juttat a szembe, és táplálja az ideghártyát.

Szemmozgató izmok (lat. musculi bulbi)
Minden szemnek hat izma van, amelyek felfelé, lefelé, oldalra mozgatják és el is forgatják. Pontosan összehangoltan kell működniük, hogy mindkét szem ugyanarra a pontra nézzen.
Ha nem működnek jól együtt, a szem gyorsan elfárad, fáj a fej, vagy kettős látás jelentkezik.

Mit jelent ez az Ön szemüvegére nézve
A szemüveggel korrigált leggyakoribb hibák éppen azzal függenek össze, hogy a szemben hol fókuszálódik a fény:
Rövidlátás (lat. myopia)
A szem kissé hosszabb, vagy túl erősen töri a fényt, ezért a kép az ideghártya előtt élesedik. Rosszul lát távolra. Szóró lencse segít – mínusz dioptriás lencse.
Távollátás (lat. hypermetropia)
A kép csak az ideghártya mögött élesedne. A szemnek ezért folyamatosan erőlködnie kell, főleg közelre nézéskor. Gyűjtőlencse segít – plusz dioptriás lencse.
Asztigmia (lat. astigmatismus)
A szaruhártya szabálytalanul görbült, ezért a fény különböző irányokban különböző helyen fókuszálódik. A kép elmosódott és torz. Cilindrikus lencse segít.
Időskori távollátás (lat. presbyopia)
A szemlencse az életkorral elveszíti rugalmasságát, és közelre már nem tud élesre állítani. 40 év felett rosszabbul látja a telefont, vagy olvasáskor. Olvasószemüveg, progresszív lencse (multifokális lencse) vagy számítógépes munkához office lencse segít.
A látásvizsgálat során megállapítjuk, pontosan hogyan fókuszál a szeme, és olyan szemüveget javaslunk, amely a fókuszt visszahelyezi az ideghártyára. Látásvizsgálatot mind a 13 IMOOPTIK optikában végzünk.
Pozsony – Obchodná 57, Szenice és Vrbové optikáinkban a német Rodenstock DNEye® Scanner 2+ készüléke áll rendelkezésre. A vizsgálat érintésmentes és nem kell hozzá pupillatágító szemcsepp. Figyelemre méltó, hogy ez a készülék sok érdekességet ki tud deríteni a szeme egészségéről. A szemorvos munkáját természetesen nem helyettesíti, a vizsgálat során azonban felismerhetjük a kezdődő betegségeket, és szemorvoshoz irányíthatjuk.
A készülék több mint 7 000 ponton méri fel a szemet, és a pontos dioptrián kívül megállapítja:
- a szaruhártya alakját és vastagságát – felismeri az asztigmiát és a keratokónusz első jeleit,
- a szemnyomást – fontos a zöldhályog korai felismeréséhez,
- az elülső szemcsarnok mélységét – szűk csarnok esetén hirtelen zöldhályogroham fenyeget,
- a szem homályait – például a kezdődő szürkehályogot,
- a pupilla méretét nappal és szürkületben – megmagyarázza, miért lát valaki rosszabbul éjszaka vagy vezetés közben.
Gyakori kérdések
A szem melyik része töri meg leginkább a fényt?
A szaruhártya – a szem fénytörő erejének körülbelül kétharmadát adja. A szemlencse ezután a távolságnak megfelelően finomhangolja az élességet.
Miért van vakfoltom, és miért nem látom?
A látóidegfőn nincsenek fényérzékeny sejtek. Az agy a környezetből kitölti a hiányt, a másik szem pedig lefedi.
Veszélyesek az úszó homályok a szem előtt?
Többnyire nem – az üvegtest természetes változásairól van szó. Ha azonban hirtelen sok új úszó homály, fényvillanás vagy függönyszerű árnyék jelenik meg, még aznap menjen szemorvoshoz.
Mikor vizsgáltatta meg utoljára a szemét?
A látás gyakran olyan lassan romlik, hogy észre sem vesszük. 1–2 évente javasolunk látásvizsgálatot, 40 év felett évente.
- 13 optika Nyugat-Szlovákiában
- Időpontot online választhat
Az IMOOPTIK optikahálózat alapítója. 2009 óta dolgozik az optikában – tanulmányai után a GrandOptical optikában kezdett. 2012-ben megnyitotta saját optikáját a pozsonyi Obchodná utcában, ma az IMOOPTIK 13 optikát üzemeltet Nyugat-Szlovákiában.

